“Amikor két hónapja bejött hozzánk Kaáli Krisztina tanárnő azzal a kérdéssel, hogy szeretnénk-e neki segíteni megszervezni a Jótékonysági estet, mi igent mondtunk. Én akkor még nem is gondoltam, hogy ilyen vegyes érzelmeket fog kiváltani belőlem ez az egész esemény és a szervezkedés. Az elején még nem éreztük, mennyire is fontos az ügy, amiért ezt csináljuk. Az alatt a két hónap alatt, amíg az osztályunk együtt dolgozott, rengeteg jó közös élményünk és emlékünk lett. Többször bent maradtuk az iskolában tanítás után délutánonként és megbeszéléseket tartottunk, díszletet csináltunk és feldíszítettük az iskolát. Sokkal összetartóbb osztály lettünk, mint az est szervezése előtt voltunk.
Pár embernek
megadatott az a lehetőség, hogy ellátogasson a Budai Gyermekkorházba, ahol
megismerkedhettek néhány izomsorvadásban szenvedő gyermekkel. Ezek után még
nagyobb lelkesedéssel folytattuk a munkát.
Ugyan rengeteget
idegeskedtünk, sokszor feszültek voltunk, de a végeredményért teljes mértékben
megérte. Célunk az 1 millió forint volt a Gyógyító Jószándék Alapítvány
részére. A végleges összeget mi is csak a színpadon tudtuk meg, amikor az est
konferálói bemondták. Összesen 2,2 millió forintot gyűjtöttünk össze és 5 db
számítógépet minden tartozékukkal. Amint ezt meghallottuk, mindenki arcán a
meglepettséget és a legnagyobb örömöt láttam. Meghatódottan öleltük át egymást
és a tanárnőt, volt, aki a sírás határán volt az örömtől, többek között én is.
Az első hetekben az 1 millió forint is reménytelennek látszott, akkor meg ott
álltunk több mint a kétszeresével a színpadon. Leírhatatlan öröm volt az, amit
ott abban a pár percben éreztünk.
Jó volt az iskolai tanulás mellett egy ilyen fontos és szép ügyért küzdeni. Nagyon sok hasznos tapasztalatot gyűjtöttünk ez alatt a két hónap alatt, egy életre szóló élmény marad számunkra. Nekem még a pályaválasztásomban is segített, ugyanis elgondolkoztam a rendezvényszervezésen.”
Maschek Sarolta (10.c)